Tisza-kastély, Geszt
A Tisza család két miniszterelnököt is adott az országnak, apát és fiát: Tisza Kálmánt és Tisza Istvánt. Előbbi 1875 és 1890 közt, míg Tisza István 1903 és 1905, majd 1913 és 1917 között volt Magyarország miniszterelnöke.
A geszti kastély azonban több, mint két fontos politikus lakóhelye. A kor legnépszerűbb írója, Jókai Mór gyakran látogatott el ide, és az alábbi szavakkal írta le, milyen hangulat fogadta:
„Holtomig feledhetetlenek maradnak a geszti otthonban töltött édes napok. Ott láttam az igaz magyar családi életet, zavartalan boldogságot a maga tökéletességében. Minden családtag úgy szerette egymást és valamennyien az apát és anyát. Soha eszményibb együttélést, együttérzést nem képzelhettem magamnak.”
E méltató szavak jórészt Tisza Kálmán és felesége, Dégenfeld-Schomburg Ilona szeretetteljes kapcsolatára utalnak, de a szülők iránti tisztelet és a gyerekek kultusza nemzedékről nemzedékre öröklődött a családban.
A kastély története és a kiállítás bemutatása itt érhető el.
Kisgyörgy Éva
Travellina.hu
Harruckernek és Wenckheimek sztorija
A bécsi udvar sikeres hadjáratának idején, az 1710-es években, a császári csapatok ellátásáról Harruckern János György élelmezési fõhadbiztos gondoskodott, aki az utóbbi években gyökeresen megreformálta a hadseregellátás nehézkes, elavult gyakorlatát.
A Harruckern által kidolgozott új élelmezési rendszer a hadjárat alatt kitûnõen bevált, hatalmas összegeket takarítva meg a kincstárnak. Az uralkodói elismerés nem maradt el: III. Károly 1718-ban Harruckern János Györgyöt német római birodalmi lovaggá avatta, részletesen taglalva érdemeit. Ezen felbátorodva – a kor szokásának megfelelõen – Harruckern 1719-ben jutalmat kért az uralkodótól 30 éves személyes szolgálataiért. Felségfolyamodásában nem pénzt kért, hanem magyarországi földbirtokot Békés, Csongrád és Zaránd vármegyék területén: Gyula, Csaba, Öcsöd, Vésztõ, Szentes, Szeghalom stb. községekkel. Az igényelt települések és földek a szegedi kamarai prefektúra kezelése alatt álltak, rendkívül elhanyagolt állapotban, gyér lakossággal. Az uralkodó méltányolta a kérést. Az érintett birtokok átadása 1720. október 25-én történt meg. Harruckern János György birtokainak jó gazdája volt, alapjában véve jobbágyvédő politikát folytatott. 1729-ben megkapta a magyar bárói rangot, 1732-ben pedig beiktatták Békés vármegye főispáni tisztébe.
Harruckern János Györgynek két fiú és három leány gyermeke született, közülük Harruckern Mária Cecília a Wenckheim családba házasodott, férje I. Wenckheim József Ágoston volt.
Akár a Harruckernek, a Wenckheimek is osztrák polgári család.
Wenck Kereszt János (1683–1711.) bölcsész és grazi orvos volt. Mária Terézia 1748. április 27-én lovagi címet adományozott neki és ezen a napon felvette a a Wenckheim családi nevet. Fia, I. Wenckheim József Ágoston, birodalmi lovag, osztrák állami tanácsos, és korlátnok. Ugyancsak állami szolgálatban, alsó-ausztriai kancellárként lett a nemesség megszerzője. Jó házasságot kötött, amikor 1730-ban feleségül vette az ugyancsak frissen nemesített Harruckern János György leányát, Harruckern Mária Cecíliát. 1748-ban, apósához hasonlóan, ő is megkapta a római birodalmi lovagi rangot.
A környék gazdag a Harruckern-Wenckheim család kastélyaiban és az uradalmakhoz kapcsolódó gazdasági épületekben.
Bővebben: https://www.wenckheim.hu/wenckheim.htm
Szabadkígyósi Wenckheim-kastély
Bővebben: https://szabadkigyosikastely.hu/
Gyulai Almásy-kastély
Bővebben: https://gyulaikastely.hu/fooldal/tortenet/
Széchenyi – Wenckheim kastélyrom, Póstelek
Bővebben: https://visitbekescsaba.com/hu/l/szechenyi-wenckheim-kastelyrom
Szent Kereszt-kápolna és Wenckheim-kripta, Doboz
Wenckheim-kastély, Bélmegyer-Fáspuszta
Bővebben: https://www.wenckheim.hu/faspuszta.htm